Zene: magyar reneszánsz zene
Irodalom: Mikszáth Kálmán művének részletei
Kép: magyar várakhoz, a lovagi élethez kapcsolódó grafikák, kódexrészletek
 

Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai című művének részleteiből áll ez a műsor. A várak
történetéhez tartozó anekdotákat Mikszáth a tőle megszokott emberséggel, derűvel és finom
humorral meséli el.
A műsor zenéjének válogatásakor igyekeztünk a viszonylag kevés fennmaradt forrásból egy
változatos és szórakoztató összeállítást készíteni.

Állandó közreműködő: Kálid Artúr színművész

Balassi önmarcangoló, mai szóhasználattal élve kapcsolatfüggő és önsorsrontó jellemére és a vívódásaiból született költeményekre helyezzük a hangsúlyt. Istenes versei, amelyek az életmű második felében megszaporodnak, őszinte és szubjektív megvallások.

„Könyörgök, nékem is hogy légy már vezérem,
Mert, ím, bujdosni űz nagy bú és szemérem”

„Sok nyavalya miatt apadott hitemet
Most többíts meg bennem, segélvén fejemet,
Kit ez világ útál, csúfolván éngemet,
Veszett életemet.”

Zene: angol reneszánsz zene
Irodalom: Shakespeare szonettjei, drámarészletek
Kép: reneszánsz tájképfestészet
 

A párokba szerkesztett szonettekből egy szerelmi történet bontakozik ki. Shakespeare szonettjei
mellet elhangzik néhány drámarészlet, valamint egy ismeretlen Shakespeare-kortárs költő verse is.
Az előadás során felhangzó zenék az angol reneszánsz különös világát mutatják be. A szigeten élő,
de az Európai kultúrával folyamatosan kapcsolatban álló zeneszerzők művei sajátos hangulatú
világba viszik a hallgatót.

Zene: spanyol és itáliai reneszánsz zene

Irodalom: spanyol költők versei

Kép: spanyol reneszánsz csempék

Luis de Góngora

Felfaltak engem öszvérek, poloskák

Felfaltak engem öszvérek, poloskák;

emezek: vétkeként egy szuvas ágynak,

amazok - húsz napja - egy uraságnak,

ki elszelelvén, rám maradt a jószág.

Vén kalmárhajó agg dongái, most hát

megyek; ég áldjon, reves deszkaszálak,

hol hazát lelt a tenger bíbor állat,

mik vérem hosszan s ingyen szipolyozták.

Jertek, öszvérek; rúgástok nyomán

vajh azért kéklik rajtam úgy a lábnyom,

hogy lukas hasam kifoltozza tán?

Ég veled, rétem, ég veled, karámom,

falucskamélyi tündérpalotám!

Csak otthon legalább egy hurka várjon.

Tímár György

Angol régizene - Arany János veresei - Claude Lorrain tájképvázlatai

Ez a műsorunk Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából jött létre.

„Már életében halhatatlannak számított. Nagy epikai műveiben - a Toldi verses regényhármasában, a Buda halálában - és a művészi tökéllyel kiformált balladákban kora világirodalmának szintjére emelte a lélekábrázolást. Népi ihletésű, de a romantika és a realizmus eredményeit magába foglaló költészetében a hibátlan formaművész, a költői nyelv zeneiségének és szemléletességének művésze egyesül, hogy kifejezze a népét féltő, kora problémáitól gyötört, a hajdani képek látomásait idéző, minden hatásra érzékenyen rezdülő lelket.” (Hegedűs Géza)

Arany János verseihez kiválóan illeszkedik az angol barokk zene, amely egyszerre egyszerű és komplex, melankolius, mélyre hatoló és finom humorú. A műsorban elhangzó művek szerzői: Henry Purcell, Daniel Purcell, John Blow, Pepusch, Boyce, William Williams, Robert Valentine.

A versekhez és a zenékhez kapcsolódóan Claude Lorrain tájképvázlatait vetítjük.

Zene: itáliai korabarokk zene

Irodalom: Karinthy Frigyes versei és prózája Kép: korabeli kávéházi fotók

„Jellegzetes humanista volt: hitt az emberben, hitt a tudományban, hitt a kultúrában, elkeserítette az embertelenség, harcolt a gonoszság ellen. Ez volt egyéniségének a lényege, de a felszínen elsősorban a humorista, a nagy mulattató látszott. És azért volt ez lehetséges, mert valóban nagy humorista, nagy mulattató volt, aki nevettetés közben csaknem elfeledteti, hogy a józan ész bajnoka, a tudomány propagátora, a kor egyik nagy elbeszélő prózaírója és, alig észrevetten, kitűnő költők közt maga is kitűnő költő.” (Hegedűs Géza)

E szabálytalan lángelme műveihez itáliai korabarokk zenét választottunk, a XVII. század első felében kialakult „stylus fantastycus” műfajából. Az elhangzó művek szerzői nem ismernek semmiféle korlátot, műveik improvizatívak, szabad formájúak, jellemzően rövid, karakteres szakaszokból állnak.

Német korabarokk zene

keresztyén gondolkodók írásai

"Agnus Dei" ábrázolások

Zene: barokk variációs zenék

Irodalom: Weöres Sándor variációs versei Kép:Kandinszkij festményei

Weöres Sándort sokan mondták korunk legnagyobb költőjének. Mások csak „öncélú játékosnak”. Ezekből az „öncélú játékokból” szerkesztettük össze e műsor irodalmi részét. Az elhangzó versekben összekeveredik az érthető az érthetetlennel, a variációs játék során spontán kialakuló gondolatiság a tudatosan átgondolt közléssel.

Prédikáló állatvilág

Zene: Johann Heinrich Schmelzer (c. 1620–1623 – 1680 március 20) szerzeményei

Irodalom: Válogatás a Physiologus Zsámboki-kódexben(1578) fennmaradt változatából.

Kép: Zsámboki János reneszánsz kori Physiologus-kéziratának színes állatábrázolásai.

„A Physiologus (természettudós): félig-meddig mesés állatok és állattörténetek szimbolikus magyarázatainak gyűjteménye keresztény olvasók számára. Több változatát ismerjük: az elsőt ismeretlen, vsz. zsidó szerző/szerkesztő görögül írta Kr. u. 200 k., vsz. Alexandriában.”  (Magyar Katolikus Lexikon)
 

​

Zene: német barokk zene

Irodalom: Pilinszky és Silesius versei Kép: Móser Zoltán fotói

Pilinszky e műsorban elhangzó verseiben Krisztus szenvedése az emberi szenvedés szimbólumává válik. Ezáltal lesz Krisztus feltámadása az ember reménysége. A műsorban Pilinszky versei mellett elhangzanak Angelus Silesius (1624-1677) német katolikus költő és misztikus teológus gondolatai. Az elhangzó irodalommal tökéletes harmóniát hoz létre a német barokk zenéből gyakran sugárzó istenhit, az Istenbe vetett feltétlen bizalom érzése, mely az ember kicsiségének és sérülékenységének tudatából fakad.

„Az a halál, melyből új élet sose serken - Minden halál közül ettől fél csak a lelkem.”

Zene:Romantikus magyar zene Irodalom: Petőfi-mű kivonata

Kép: régi kártyalapok

Petőfi ismert eposzparódiájának rövidített változata, ami egy kocsmai verekedés történetét dolgozza fel a klasszikus eposzok teljes kelléktárával. A műsorban elhangzó zenék a XIX. századi magyar nemzeti romantika műfajából valók.

Variációs zenékből összeállított hangversemy irodalom és képzőművészet nélkül.

Zene: Itáliai reneszánsz zene
Irodalom: Boccaccio novellái széki átírásban
Kép:reneszánsz rajzok, portrék
A meséket Győri Klára széki mesemondótól Nagy Olga gyűjtötte.
A műsorban Leonardo, Botticelli, Raffaello és más reneszánsz mesterek rajzait vetítjük.
 

„... mert mondanom sem kell, hogy a Boccaccio - novella széki tréfává változott Kali néni ajkán.
Akkor kezdtem először elgondolkozni azon: hogyan lehetséges, hogy Kali néni teljesen székinek
érezte a novellát, sőt az székivé is vált. És amikor kiderült, hogy bizony olvasta, mert én egyenesen
kijelentettem: „Kali néni, ezt maga olvasta valahol”, akkor be is vallotta, hogy mind a száz
„Boccacciót” olvasta. A bátyja lopta még az első világháború előtt tisztjétől, akinél puccer volt, s a
családi ereklye Kali néni hozománya lett.”
Nagy Olga

Zene: francia reneszánsz zene
Irodalom: Louise Labé francia költőnő és kortársai erotikus költészete
Kép: a kor francia képzőművészete
 

(Luise Labé)”Tüneményes asszony lehetett. Egy gazdag lyoni kötélverő mester leánya, s egy még
gazdagabb kötélverő felesége. Író, költő, zenész barátai úgy emlékeznek rá, mint "a szép
kötélverőnére". Aki írt, beszélt róla, idővel emlékezett rá, elragadtatással szólt szépségéről,
műveltségéről, énekhangjáról, lantjátékáról. Szalonja Lyonban a költészet és mindenfajta művészet
egyik központja volt. „/Hegedűs Géza/
E műsorunkban a versek párokba szerkesztve hangzanak el, Labé szonettjeire korának más költői
„válaszolnak”.

Zene: magyar gyűjtemények zenéi Irodalom: Szent István intelmei

Kép: koronázási jelvények művészi igényű fotói

A műsorban teljes terjedelmében elhangzanak a szent király Szent Imre herceghez szóló intelmei, magyar reneszánsz zenével.

Zene: német barokk zene

Irodalom: magyar költők istenkereső versei

Kép: templomablakok és romos templomok fotói

A műsorban elhangzó versek Isten és ember viszonyáról szólnak.

Az istenkereső lélek őszintén megvallja hitetlenségét, kétségek között hányódva keresi a választ az élet és a lét végső kérdéseire.

E költeményekhez német barokk zenét: Bach, Handel, Telemann, Buxtehude, Pachelbel szerzeményeit választottuk.

Zene: francia barokk zene

Irodalom: XVII. és XVIII. századi francia költészet

Kép: korabeli zeneszerző, költő és hangszábrázolások

Zene: barokk zene

Irodalom: bohóc tematikájú és abszurd költemények Kép: Picasso, Arcinboldo és Rembrandt képei

Műsorunkban a bohóc figuráját járjuk körül. Nyilvánvaló szerepén, a nevettetésen felül bemutatjuk a bohóc szomorúságát, a nevetésben bujkáló tragédiát. A versek között nem csak bohóc témájúak szerepelnek, hanem abszurd és groteszk költemények is. Az előadáshoz választott extrém zenék a hallgatót a barokk zene egy nem túl gyakran bemutatott, szokatlan és meglepő, már-már

„hatásvadász” területére viszik.

Kosztolányi Dezső

A komédiás dala - részlet

Mulassatok, a hinta indul, nézzétek e szines pokolt.

Keblem sajog a tompa kíntul, de jőjjetek, ajkam mosolyg.

​

Ti vagytok az úr, én a szolga, bohócruhába öltözöm.

S elfojtom értetek, dacolva, eget-kivánó ösztönöm.

​

Fejemből a vér zúgva csordul, de rája süveget csapok,

s nem érezem a tarka lomtul az égető, nagy bánatot.

Zene: itáliai korabarokk zene

Irodalom: versek Weöres Sándor versciklusából Kép: Gross Arnold rézkarcai

„A Rongyszőnyegben elragad a szeszélyesnek tűnő ritmusok váratlan zenéje, megkap a kibomló kifejezések új meg új értelme, és a játékok, sóhajok és futamok útján kísérve a költőt egyre inkább meggyőződünk arról, hogy páratlan nyelvi erő, örökmozgó képzelet egyszeri mutatványainak vagyunk szemlélői.”  /Képes Géza/

Az itáliai korabarokk zene improvizatív, szabad formájú darabjai játékosságukkal és spontaneitásukkal teremtenek összhangot az elhangzó irodalommal.

Zene: németalföldi barokk zene

Irodalom:németalföldi  költők versei

Kép: németalföldi képzőművészet

Zene: korabarokk zene

Irodalom:a karácsony költészete

Kép: karácsonyi tematikájú festmények

A műsorban elhangzó zenék részben a korabarokk korban született alkotások, melyek hangulatukkal illeszkednek a karácsonyi szövegekhez, részben eredeti, karácsonyi témájú zenék. A műsorban elhangzó irodalom a Karácsony témáját a hagyományostól eltérő, szokatlan megközelítésben fogalmazza meg.

„Többféle magatartás van a karácsonyt illetőleg. Egynéhányat figyelmen kívül hagyhatunk: A társadalmit, a tunyát, a nyilvánvalóan üzletit, A lármásat (a bárokat éjfélig nyitva tartják), S a gyerekest − ami távolról sem a gyermeké: Annak a gyertya csillag s az arkangyal Tárt szárnyával a fa tetején Nem puszta dísz, hanem valóban angyal.” /T.S. Eliot/

 Német korabarokk zene, Johann Wolfgang Goethe versei, tájképek.

"Goethe műveinek véghetetlen sora mintha magát az egész világot akarná megfogalmazni versben, prózában, lírában, szépprózában, drámában, elmélkedésben, természettudományban. Életművében tökéletes egységre talált a franciáktól tanult felvilágosodás, az ókortól tanult klasszicizmus, a német múltból és az akkori német jelenből megértett történelmi haladás." Hegedűs Géza

Lemezbemutató hangverseny irodalom és képzőművészet nélkül. 

Zene: Népzene feldolgozások a barokk korból

Irodalom: Verebi ifjabb Végh János meséje

Kép: Barokk festmények virágokról