Zene: magyar régizene Irodalom: Mikszáth Kálmán művének részletei Kép: magyar várakhoz, a lovagi élethez kapcsolódó grafikák, kódexrészletek

Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai című művének részleteiből áll ez a műsor. A várak történetéhez tartozó anekdotákat Mikszáth a tőle megszokott emberséggel, derűvel és finom humorral meséli el.

A műsor zenéjének válogatásakor igyekeztünk a viszonylag kevés fennmaradt forrásból egy változatos és szórakoztató összeállítást készíteni.

Zene: magyar gyűjtemények zenéi Irodalom: Szent István intelmei Kép: koronázási jelvények művészi igényű fotói

A műsorban teljes terjedelmében elhangzanak a szent király Szent Imre herceghez szóló intelmei, magyar reneszánsz zenével.

Zene: francia reneszánsz zene Irodalom: Louise Labé francia költőnő és kortársai erotikus költészete Kép: a kor francia képzőművészete

(Luise Labé)”Tüneményes asszony lehetett. Egy gazdag lyoni kötélverő mester leánya, s egy még gazdagabb kötélverő felesége. Író, költő, zenész barátai úgy emlékeznek rá, mint "a szép kötélverőnére". Aki írt, beszélt róla, idővel emlékezett rá, elragadtatással szólt szépségéről, műveltségéről, énekhangjáról, lantjátékáról. Szalonja Lyonban a költészet és mindenfajta művészet egyik központja volt. „/Hegedűs Géza/

E műsorunkban a versek párokba szerkesztve hangzanak el, Labé szonettjeire korának más költői „válaszolnak”.

Zene: angol reneszánsz zene Irodalom: Shakespeare szonettjei, drámarészletek Kép: reneszánsz tájképfestészet 

A párokba szerkesztett szonettekből egy szerelmi történet bontakozik ki. Shakespeare szonettjei mellet elhangzik néhány drámarészlet, valamint egy ismeretlen Shakespeare-kortárs költő verse is.

Az előadás során felhangzó zenék az angol reneszánsz különös világát mutatják be. A szigeten élő, de az Európai kultúrával folyamatosan kapcsolatban álló zeneszerzők művei sajátos hangulatú világba viszik a hallgatót.

Zene: Itáliai reneszánsz zene Irodalom: Boccaccio novellái széki átírásban Kép:reneszánsz rajzok, portrék

A meséket Győri Klára széki mesemondótól Nagy Olga gyűjtötte.

A műsorban Leonardo, Botticelli, Raffaello és más reneszánsz mesterek rajzait vetítjük.

„... mert mondanom sem kell, hogy a Boccaccio - novella széki tréfává változott Kali néni ajkán. Akkor kezdtem először elgondolkozni azon: hogyan lehetséges, hogy Kali néni teljesen székinek érezte a novellát, sőt az székivé is vált. És amikor kiderült, hogy bizony olvasta, mert én egyenesen kijelentettem: „Kali néni, ezt maga olvasta valahol”, akkor be is vallotta, hogy mind a száz „Boccacciót” olvasta. A bátyja lopta még az első világháború előtt tisztjétől, akinél puccer volt, s a családi ereklye Kali néni hozománya lett.” Nagy Olga

zene: spanyol reneszánsz zene, irodalom: XVI-XVIII. század spanyol költészete, kép: antik spanyol szőnyegek fotói

Műsorunkban a spanyol reneszánsz zene különböző arcait mutatjuk meg, a közreműködő színművész előadásában pedig a XVI-XVIII. század spanyol költészetének keserédes-nevettető darabjait hallhatják. A hangulatot antik spanyol szőnyegek fotói teszik teljessé.

Zene: korabarokk zene Irodalom:a karácsony költészete Kép: karácsonyi tematikájú festmények

A műsorban elhangzó zenék részben a korabarokk korban született alkotások, melyek hangulatukkal illeszkednek a karácsonyi szövegekhez, részben eredeti, karácsonyi témájú zenék.

A műsorban elhangzó irodalom a Karácsony témáját a hagyományostól eltérő, szokatlan megközelítésben fogalmazza meg.

„Többféle magatartás van a karácsonyt illetőleg.

Egynéhányat figyelmen kívül hagyhatunk:

A társadalmit, a tunyát, a nyilvánvalóan üzletit,

A lármásat (a bárokat éjfélig nyitva tartják),

S a gyerekest − ami távolról sem a gyermeké:

Annak a gyertya csillag s az arkangyal

Tárt szárnyával a fa tetején

Nem puszta dísz, hanem valóban angyal.” /T.S. Eliot/

Zene: barokk zene Irodalom: bohóc tematikájú és abszurd költemények Kép: Picasso, Arcinboldo és Rembrandt képei

Műsorunkban a bohóc figuráját járjuk körül. Nyilvánvaló szerepén, a nevettetésen felül bemutatjuk a bohóc szomorúságát, a nevetésben bujkáló tragédiát. A versek között nem csak bohóc témájúak szerepelnek, hanem abszurd és groteszk költemények is. Az előadáshoz választott extrém zenék a hallgatót a barokk zene egy nem túl gyakran bemutatott, szokatlan és meglepő, már-már „hatásvadász” területére viszik.

Kosztolányi Dezső

A komédiás dala - részlet

Mulassatok, a hinta indul,
     nézzétek e szines pokolt.
Keblem sajog a tompa kíntul,
     de jőjjetek, ajkam mosolyg.

Ti vagytok az úr, én a szolga,
     bohócruhába öltözöm.
S elfojtom értetek, dacolva,
     eget-kivánó ösztönöm.

Fejemből a vér zúgva csordul,
     de rája süveget csapok,
s nem érezem a tarka lomtul
     az égető, nagy bánatot.

Zene: német barokk zene Irodalom: Pilinszky és Silesius versei Kép: Móser Zoltán fotói

Pilinszky e műsorban elhangzó verseiben Krisztus szenvedése az emberi szenvedés szimbólumává válik. Ezáltal lesz Krisztus feltámadása az ember reménysége.

A műsorban Pilinszky versei mellett elhangzanak Angelus Silesius (1624-1677) német katolikus költő és misztikus teológus gondolatai.

Az elhangzó irodalommal tökéletes harmóniát hoz létre a német barokk zenéből gyakran sugárzó istenhit, az Istenbe vetett feltétlen bizalom érzése, mely az ember kicsiségének és sérülékenységének tudatából fakad.

„Az a halál, melyből új élet sose serken - 

Minden halál közül ettől fél csak a lelkem.”

Zene: itáliai korabarokk zene Irodalom: Karinthy Frigyes versei és prózája Kép: korabeli kávéházi fotók

„Jellegzetes humanista volt: hitt az emberben, hitt a tudományban, hitt a kultúrában, elkeserítette az embertelenség, harcolt a gonoszság ellen. Ez volt egyéniségének a lényege, de a felszínen elsősorban a humorista, a nagy mulattató látszott. És azért volt ez lehetséges, mert valóban nagy humorista, nagy mulattató volt, aki nevettetés közben csaknem elfeledteti, hogy a józan ész bajnoka, a tudomány propagátora, a kor egyik nagy elbeszélő prózaírója és, alig észrevetten, kitűnő költők közt maga is kitűnő költő.” (Hegedűs Géza)

E szabálytalan lángelme műveihez itáliai korabarokk zenét választottunk, a XVII. század első felében kialakult „stylus fantastycus” műfajából. Az elhangzó művek szerzői nem ismernek semmiféle korlátot, műveik improvizatívak, szabad formájúak, jellemzően rövid, karakteres szakaszokból állnak.

​

Zene: Corelli triószonátái Irodalom: Kiss Judit Ágnes versciklusa Kép: H. Bosch képei

A szonettkoszorú formailag rendkívül virtuóz, szigorú verstani szabályok alapján szerkesztett ciklus, amely tizenöt szonettből áll. A ciklus mindegyik darabja az előző szonett utolsó sorával kezdődik, a 15. mesterszonettnek nevezett szonett pedig az előző tizennégy kezdősoraiból áll, és az egész ciklus mondanivalóját foglalja össze:

„Az emberélet útjának felén

még nem tudom, hogy hová is jutottam.

Köröttem csönd, és azt is csak nyomokban

látom, mit magzatkorom éjjelén,

hogy a létért nagy árat kell fizetni:

testet kell húzni, csontot és velõt,

mit úgy megszoksz, hogy nem marad erőd

az út végén egy sóhajjal levetni.

Állok a ködben, sehol semmi támasz,

csak egy-két illat, ami ismerős,

de hogy hazajutok, már nem hiszem.

Meg kéne állni, megfordulni, ám az

ösztön, a vágy az újra túl erős,

sodródom csak a sűrű semmiben. „

Zene: itáliai korabarokk zene Irodalom: versek Weöres Sándor versciklusából Kép: Gross Arnold rézkarcai

„A Rongyszőnyegben elragad a szeszélyesnek tűnő ritmusok váratlan zenéje, megkap a kibomló kifejezések új meg új értelme, és a játékok, sóhajok és futamok útján kísérve a költőt egyre inkább meggyőződünk arról, hogy páratlan nyelvi erő, örökmozgó képzelet egyszeri mutatványainak vagyunk szemlélői.” /Képes Géza/

Az itáliai korabarokk zene improvizatív, szabad formájú darabjai játékosságukkal és spontaneitásukkal teremtenek összhangot az elhangzó irodalommal.

Zene: barokk variációs zenék Irodalom: Weöres Sándor variációs versei Kép:Kandinszkij festményei

Weöres Sándort sokan mondták korunk legnagyobb költőjének. Mások csak „öncélú játékosnak”. Ezekből az „öncélú játékokból” szerkesztettük össze e műsor irodalmi részét. Az elhangzó versekben összekeveredik az érthető az érthetetlennel, a variációs játék során spontán kialakuló gondolatiság a tudatosan átgondolt közléssel.

Zene: német barokk zene Irodalom: magyar költők istenkereső versei Kép: templomablakok és romos templomok fotói

A műsorban elhangzó versek Isten és ember viszonyáról szólnak.

Az istenkereső lélek őszintén megvallja hitetlenségét, kétségek között hányódva keresi a választ az élet és a lét végső kérdéseire.

E költeményekhez német barokk zenét: Bach, Handel, Telemann, Buxtehude, Pachelbel szerzeményeit választottuk.

Zene: romantikus magyar zene Irodalom: Petőfi-mű kivonata Kép: régi kártyalapok

Petőfi ismert eposzparódiájának rövidített változata, ami egy kocsmai verekedés történetét dolgozza fel a klasszikus eposzok teljes kelléktárával.

A műsorban elhangzó zenék a XIX. századi magyar nemzeti romantika műfajából valók.

Angol régizene - Arany János versei - Claude Lorrain tájképvázlatai

Ez a műsorunk Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából jött létre.

„Már életében halhatatlannak számított. Nagy epikai műveiben - a Toldi verses regényhármasában, a Buda halálában - és a művészi tökéllyel kiformált balladákban kora világirodalmának szintjére emelte a lélekábrázolást. Népi ihletésű, de a romantika és a realizmus eredményeit magába foglaló költészetében a hibátlan formaművész, a költői nyelv zeneiségének és szemléletességének művésze egyesül, hogy kifejezze a népét féltő, kora problémáitól gyötört, a hajdani képek látomásait idéző, minden hatásra érzékenyen rezdülő lelket.” (Hegedűs Géza)

Arany János verseihez kiválóan illeszkedik az angol barokk zene, amely egyszerre egyszerű és komplex, melankolius, mélyre hatoló és finom humorú. A műsorban elhangzó művek szerzői: Henry Purcell, Daniel Purcell, John Blow, Pepusch, Boyce, William Williams, Robert Valentine.

A versekhez és a zenékhez kapcsolódóan Claude Lorrain tájképvázlatait vetítjük.

Zene: Francia barokk zene, Irodalom: XVII. és XVIII. századi francia költészet, Kép: költők portréi, francia barokk festészet

Műsorunkban a XVII. és XVIII. század alig-alig ismert francia költészetét a kor - részben szintén ismeretlen - zenéjével és festményeivel társítottuk. Válogatásunk fő jellegzetessége a póz: a szenvedélyen, finomságon, a versek esetében a sokszor cinikus bölcselkedésen túlmutató francia manír. 

német korabarokk zene - Goethe versei - tájképek

"Goethe műveinek véghetetlen sora mintha magát az egész világot akarná megfogalmazni versben, prózában, lírában, szépprózában, drámában, elmélkedésben, természettudományban. Életművében tökéletes egységre talált a franciáktól tanult felvilágosodás, az ókortól tanult klasszicizmus, a német múltból és az akkori német jelenből megértett történelmi haladás." Hegedűs Géza"